Tervek a következő évekre: kovászolás

Forrás: Péksuli Szabival: kovászolt kenyér pofonegyszerűen | Mindmegette.hu

Ezzel még kezdek valamit az új konyhámban. Kovászt tervezek nevelni, de nem kezdek bele addig, míg át nem költöztünk. Tehát ez a videó most elsősorban ösztönzés saját magamnak ;)

Szilvás prósza

Prósza, puliszka, polenta, málé... annyi neve van a kukoricadarából készült ételeknek. Ezt a receptet a délvidéken kaptam egy nyaralás alkalmával, a Kerka mentén kirándultunk, ahonnan nagyszerű élményekkel tértünk haza -na és ezzel a remek recepttel, amit azóta már többször megsütöttem, folyamatosan a repertoárom része.

A házigazda, akitől a receptet kaptam, ilyenre sütötte:

Az eredeti receptet egy picit átalakítottam, a saját változatomat írom le.

Hozzávalók:

• Ø 1 pohár tejföl (ez a mérőpohár)
• Ø  2 pohár kukoricaliszt
• Ø  1 pohár kukoricadara
• Ø  3/4 pohár étolaj
• Ø  1/2 pohár nádcukor
• Ø  3 tojás szétválasztva és a fehérje felverve
• Ø  3 közepes nagyságú alma (reszelve)
• Ø  1 csipet só
• Ø  1/2 csomag sütőpor
• Ø  2-3 dl tej

A kukoricadarát tejbe áztatom, annyiba, amennyit kényelmesen felvesz. Ez azért kell, hogy megszívja magát és ne legyen olyan érzésünk evés közben, mintha homokot ropogtatnánk a fogunk között. Legalább fél órás, de inkább egy órás pihentetés kell neki. 

Ezután az összetevőkkel eldolgozom egy kanállal, a felvert tojáshabot a végén adom a masszához.

Kizsírozott, lisztezett tepsibe öntöm.

Tetejére nádcukorral elkevert darált mandulát szórok (az eredeti receptben dió van, lehet variálni),  majd szilvalekvárral és cukros tejföllel meghintem a tetejét.

A szilvalekvár helyett ízesítettem már áfonyával, erdei vegyessel, meggyel is, minden olyan lekvárral, ami egy kicsit savanyúbb ízvilágú, nagyon finom.

Sütés:

175 °C-on 25-30 percig. Amikor a szélétől elválik és szép barna színt kap, akkor van kész.

Nagyon szeretem, hogy nincs benne rendes fehérliszt. Eléggé igyekszem kerülni, ezért az enélkül készült sütemények kifejezetten lelkesítenek. 

Paradicsom-mérce

Nem tudom, miért vagyok még mindig képes rácsodálkozni számomra bizarr dolgokra, de ma reggel újra megtörtént. Bontottam ki a zacskós-dobozos paradicsomot és ez a látvány fogadott:

Értitek: ez egy 5-ből 4-es édességű paradicsom.

Hát jó.

Emlékszem, kislány koromban piacra vittük a paradicsomot. Nem volt sok fajta, csak az a tipikus kerek piros, mellette meg lugasparadicsom, ami tényleg nagyon édes volt a kis kerek bogyóival -valami miatt a mama ez Micsurin paradicsomnak hívta.
Mi is osztályoztuk, mielőtt a ládákba pakoltuk volna: volt néhány különböző nagyságú fémkarikánk, az abba beleférő, kb. egyforma nagyságú gyümölcsök egy ládába kerültek, az áruk ettől is függött. Na meg persze attól is, hogy mennyire voltak egészségesek, repedésmentesek.

Osztály, vigyázz!

Ennek örömére álljon itt a világ legegyszerűbb paradicsomlevesének receptje:

2 üveg paradicsomlevet tegyünk be egy kisebb fazékba forrni, adjunk hozzá egy egészben hagyott vöröshagymát. Azért így, és nem a klasszik zsiradékon dinsztelt, apróra vágott verzió, mert a gyerekeim valami miatt utálják a hagymadarabokat a kajában, így meg pont kifő az íze, a hagymát meg megeszem én egyben.

Ízesítsük borssal és cukorral (a gyerekek imádják, ha jó édes, én kevésbé, ezért a cukor a végén kerül bele, én meg még előtte kimenekítek magamnak egy tányérral). Ha nagyon sűrűnek találnánk, öntsük fel egy kis vízzel és úgy is rottyantsunk rajta egyet.

A végén tegyünk bele magyar vagy kínai betűtésztát (ez utóbbi nem más, mint a rizs, a legkisebb gyerekem nevezte el kínai betűtésztának :) )