2017. január 26., csütörtök

A pita, a gyros, meg a tzatziki

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer 3 jóbarát: a pita, a gyros meg a tzatziki...

Nem mondhatnám, hogy régi vendégei lennének a konyhámnak,  mert jobbára készen szoktuk streetfoodként venni, pedig házilag se egy ördöngösség elkészíteni.

Kell hozzá:

A pitához:

  • 45 dkg liszt
  • 1 tk só
  • 2,5 dkg élesztő
  • 250 ml langyos víz
  • 1 ek olaj
A húshoz:
  • 1 csirkemellfilé
  • ízlés szerinti gyrosos fűszerkeverék
A tzatzikihez:
  • 1 közepes pohár tejföl
  • 1 kis pohár kefír
  • 1 kígyóuborka
  • 2-3 gerezd fokhagyma
A pitatésztát kenyérsütőgép Tészta üzemmódjában megkelesztettem, kell neki mindenestül kb. másfél óra, addig készülhet a többi: a hús felkockázom és zsíron (szigorúan! nem olajon!) megfuttatom, befűszerezem és minden kocka minden oldalát igyekszem jól körbepirítani. Levet nem hagyok neki.

A tzatzikihez összekeverem a tejfölt a kefírrel, picit megsózom, belereszelem az uborkát, belenyomom a fokhagymát. Hűtőben hagyom állni.

Ha a pita tésztája megvan, gyerekökölnyi kis gombócokat formálok belőle, amiket aztán laposra nyújtok. A sütőt előzőleg feltekerem nagyon forróra - nálam hőlégkeverésesen 250 fok-, az aljára beteszek egy sütőlapot, és amikor felfűtött, akkor erre a lapra dobálom rá a kinyújtott tésztalapokat.


Látványos, ahogy felpúpozódik és megbarnul. Kb. 5-6 perc kell egy darabnak, inkább a tésztát, mintsem az időt figyeljük.

Nem klasszik módon (pita zsebébe a tzatziki és a hús), hanem egytálételnek tálaltam:


Figyelem! csak saját felelősségre készítsék el! nem autentikus görög recept!

2017. január 14., szombat

Mi a bánatnak írunk gasztroblogot?


Talán mindenkinek megvan az a kép, amin a feleség épp egy sült csirkét fényképez a facebookra, a férjnek meg odalök egy konzervet vacsora gyanánt. Azt hiszem, az a kép (amit persze most hiába keresek, nem lelek) remekül kifricskázza a gasztroblogokat is.

Szóval a nagy kérdés: miért gondoljuk, hogy nekünk gasztroblogot kell írnunk? Minek belőle ennyi? 

Azt hiszem, az egész a háziasszonyi lét unalmából eredhet. Főzöl, mert muszáj. Visszajelzés alig-alig, akkor is legfeljebb annyi, hogy sós/sótlan. Egyszer csak berágsz: basszus, szívem-lelkem beleteszem (túlzol, persze), és nem vagytok képesek értékelni? És akkor keresel egy platformot, ahol majd megmutathatod. Ahová szépen megszerkesztgeted a képeket, olyan környezetben fotózod az ételt, ahová normális körülmények között nem tennéd (pl. a szúette asztalra, amit már a fészerben tartasz, de a képeken olyan rusztikusan mutat), mert te trendli vagy. Írsz hozzá receptet, amit amúgy a netről szedtél le, csak épp annyit változtatsz rajta, hogy ne lehessen lopással vádolni, aztán kiküldöd az egészet a nagyvilágba.
Ha nagyon vágysz a visszajelzésre, megosztod a fb-on, akár külön oldalt is létrehozol ott a blogodnak. Csatlakozol csoportokhoz, ahol már összegyűltek a gasztrobloggerek (már te is így tekintesz magadra!), de nem azért, mert a többiek érdekelnek, hanem hogy a sajátodat reklámozhasd. 
Részt veszel néhány blogos játékon, hiszen te is ehhez a Nagy Családhoz tartozol. Kommentelsz másoknál, hogy megismerjék a nevedet, linkelgeted a sajátodat. Már minden reggelit, ebédet és vacsorát lefotózol, rohansz feltenni a netre, mielőtt belekóstolnál.
De aztán kifogysz az ötletekből, nincs már lelkesedésed, szép lassan hagyod az egészet hamvába halni, soha többet feléje se nézel a gasztroblogdnak. Hisz új hobbid van: mostantól kreatív blogot fogsz írni!

Csúnyán általánosítok, persze. Mert ezek a blogok valójában nem gasztroblogok, csak blogok. Nem mondhatom még énblognak sem, hiszen az írójáról nem tudunk meg semmi fontosat azon kívül, hogy szereti a hagyományos konyhát. Nagyon sok ilyen van. Nem ad semmi pluszt, nincs történet, nincs egyéniség, nincs humor. Megmutatni-akarás van. Elismerés iránti vágy van. 

Azért akármit ne nevezzünk gasztroblognak

Ennek ellenére azt mondom, virágozzék minden virág, ha valaki írni akar, írjon. Az is lehet, hogy előbb-utóbb ráérez az ízére, és tényleg élvezhetővé válik mások számára is. 

2017. január 13., péntek

Lángos -vissza a gyerekkorba

Bevált recept -ropogós, egyszerű, olcsó


Nem is tudom, van-e olyan ember körülöttem, aki ne szeretné a lángost. Az más kérdés, hogy sok étrendbe nem illeszthető be, mert glutén, meg olajban sült, meg tejföl, de még aki a diétája miatt nem eszi meg, még az is szereti egyébként. Most magamról (is) beszélek, mert máskülönben én is tartózkodom a fogyasztásától, de mivel ezt én sütöttem, nem lehetett nem megkóstolni.
Honnan ered a lángos szeretete? Gyanítom, mindenki életben megvan ennek az origója. Vagy a nagymama sütötte serényen mindenki kedvére, vagy a strandon tömtük magunkba kiskölyökként kétpofára nagy élvezettel. Ez a magyarok madeleine-ja.



Na, de gondolom, az okfejtések helyett inkább a receptet szeretnétek olvasni, tessék parancsolni, semmi bonyolult:

Kell hozzá:

  • 75 dkg liszt
  • 4 dl langyos víz
  • 3 dkg friss élesztő
  • 2 tk. só
Ezt víz, só, liszt, élesztő sorrendben betettem a kenyérsütő üstjébe, Tészta programra. Kidagasztotta, megkelesztette.
Nagyon forró olajban kell sütni. Nem nyújtottam, hanem csak kis gombócot téptem a tésztából, és a kezemmel húztam szét minél vékonyabbra. De aki precíz, vékonyra ki is sodorhatja. Meglepetés! én nem vagyok precíz.

A feltét hagyományosan szétnyomott fokhagyma olajban, rá tejföl. De a sajttól kezdve a nutelláig bármit rápakolhatunk (mondjuk a mogyorókrémet ne a fokhagymára közvetlenül... bár ki tudja).

2017. január 7., szombat

Esz az irigység

Komolyan mondom, én annyira tudom irigyelni a pedáns, rendszerező és rendszerető embereket. Akik hatékonyak időgazdálkodásban, tervezésben. És például van energiájuk rendszerezni a blogjukban taláható (nem kevés) receptet:

http://konyhaninnenkertentul.blogspot.hu/2013/02/receptek.html
Gyönyörködjetek velem :)

Majd egyszer, ha megnövök, én is nekilátok... 

2017. január 5., csütörtök

Január képekben

Kocsonya

Lencseleves

Virslis pizza

Töltött kenyér

Bagett

Lencsesaláta

Recept most nincs, esetleg ha valamelyikhez külön igény mutatkozna rá, egyébként meg szokványos étkek ezek ilyentájt :)

Kenyér és kenyérfűszer

Kenyér. Mutatok ömlesztve egy párat, ami az idén készült és nyilván nem fotózom az összeset, de azért van néhány kép. Mondtam már, hogy nagy...