Ugrás a fő tartalomra

A pita, a gyros, meg a tzatziki

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer 3 jóbarát: a pita, a gyros meg a tzatziki...

Nem mondhatnám, hogy régi vendégei lennének a konyhámnak,  mert jobbára készen szoktuk streetfoodként venni, pedig házilag se egy ördöngösség elkészíteni.

Kell hozzá:

A pitához:

  • 45 dkg liszt
  • 1 tk só
  • 2,5 dkg élesztő
  • 250 ml langyos víz
  • 1 ek olaj
A húshoz:
  • 1 csirkemellfilé
  • ízlés szerinti gyrosos fűszerkeverék
A tzatzikihez:
  • 1 közepes pohár tejföl
  • 1 kis pohár kefír
  • 1 kígyóuborka
  • 2-3 gerezd fokhagyma
A pitatésztát kenyérsütőgép Tészta üzemmódjában megkelesztettem, kell neki mindenestül kb. másfél óra, addig készülhet a többi: a hús felkockázom és zsíron (szigorúan! nem olajon!) megfuttatom, befűszerezem és minden kocka minden oldalát igyekszem jól körbepirítani. Levet nem hagyok neki.

A tzatzikihez összekeverem a tejfölt a kefírrel, picit megsózom, belereszelem az uborkát, belenyomom a fokhagymát. Hűtőben hagyom állni.

Ha a pita tésztája megvan, gyerekökölnyi kis gombócokat formálok belőle, amiket aztán laposra nyújtok. A sütőt előzőleg feltekerem nagyon forróra - nálam hőlégkeverésesen 250 fok-, az aljára beteszek egy sütőlapot, és amikor felfűtött, akkor erre a lapra dobálom rá a kinyújtott tésztalapokat.


Látványos, ahogy felpúpozódik és megbarnul. Kb. 5-6 perc kell egy darabnak, inkább a tésztát, mintsem az időt figyeljük.

Nem klasszik módon (pita zsebébe a tzatziki és a hús), hanem egytálételnek tálaltam:


Figyelem! csak saját felelősségre készítsék el! nem autentikus görög recept!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Utálom a sütőmet

Nyomorult sütőmmel csak a bajom van.
Örököltem, már akkor sem működött rajta egy gomb, de mindegy is, nem tudom, mire való, mert a használati útmutatója nem jött vele.
Hőlégkeveréses, de nem tudom ezt a funkciót kikapcsolni rajta, és az összes olyan tésztanemű (sütemény, kenyér), aminek szépen fel kéne emelkednie a lapos állapotából, azt egy ideig meg is teszi, de a hőlégkeverés hülye módon eldeformálja, majd az egész vissza is lapul. Először még azt hittem, az én hibám, de miután minden alkalommal így jártam, már nem ostorozom önmagam.

Szóval utálom, nem is kéne még egyszer villanytűzhely, ha választásra kerül a sor, de legalábbis olyan, ha már, aminek ki lehet kapcsolni a hőlégkeverést. Vagy legyen annyira egyszerű, ami nem kever.

Gondoltam már rá, hogy a gázsütő is jobb lenne, anyunak az van, és ő nem panaszkodik rá.

Vagy leginkább egy régimódi, békebeli sparhelt kéne, ha 10x ekkora lenne a konyhám...

Avokádós csokitorta sütés nélkül

Mielőtt a címben jelzett édességre terelődne a poszt, a régi és új olvasók kedvéért egy pár szót írnék arról, mi a manóért nem frissült a blog cirka egy éven át. Jó féléve már, hogy áttértem egy teljesen másfajta táplálkozásra, vagy inkább életmódra, amit általában paleolit, paleó jelzővel szoktak jellemezni. Én most nem nevezem szigorúan ennek, legyen inkább paleo-jellegű életmód, mert rengetegen támadják olyanok, akik ismerni ugyan nem ismerik, mégis meg- és elítélik ezt a fajta táplálkozást, nekem pedig nem feladatom mindenkit helyretenni. Ismerkedtem ezzel a fajta diétával, próbálgattam recepteket, némelyeket megőriztem, másokat a lomtárba dobtam, és most jött el az idő, hogy ide is merem hozni nektek azt, amit gondolok és megvalósítok a paleó életmód kapcsán.
Kalandozásaimról a paleó világában itt írok rendszeresen: http://www.magyal.hu/tag/paleo/
Hogy mit is kaptam ettől az életmódtól? Június óta 17 kiló mínuszt, elsősorban. Kinyílt a világ, mondhatnám pátoszosan, de nem túlzóan…

Lilahagymalekvár

Új év, új lendület, és hasonló maszlag helyett: akkor főzzünk!
Nemrég vendégségben ettem lilahagymalekvárt pirítóssal, és hát bitang jó. El is kértem a receptjét. Ami kell hozzá: - méz - lilahagyma - vörösbor - balzsamecet - olívaolaj - só, bors 


Hozzálátunk: 3-4 fej lilahagymát megpucolunk, félbevágunk, és vékonyan felszeletelünk. 3-4 evőkanál mézet egy serpenyőben karamellizálunk. A szemünket megtörölgetjük, ha a hagymavágástól elsírtuk volna magunkat (én nem tudom, régen vagy nem volt ennyire érzékeny a szemem, vagy nem voltak ennyire vadak a lilahagymák!), és mehet a mézbe a sok (fél)karika. Egy csészébe kb. 2 dl bort öntünk (most épp mátravidéki száraz vörösbor volt itthon, nem nagyon szeretem, de ebbe az ételbe tökéletes), teszünk bele balzsamecetet és olívaolajat, mindkettőt érzéssel, spóroljunk velük, mert sokba kerülnek :) sózzuk, borsozzuk -én tarkaborsot tekertem bele, mert ez a kedvencem. Ha a hagyma már elég puha, akkor ráöntjük a vörösboros kotyvalékot, és folyamatosan kevergetve elfő…