2016. december 21., szerda

Túrós püspökkenyér

Karácsonyi ráhangolódás 1.0

Nem annyira szeretem én a püspökkenyeret, fojtósnak érzem a száraz tömörségével. Ezért kellett nekem egy olyan recept, aminek a tésztája laza, kellemes állagú, mégis elbír jóóó sok aszalványt. Ezért döntöttem egy túrós változat mellett.

Nem paleós

Most itt az következne, hogy megjelölöm a forrást és bemásolom a receptet, de annyira megváltoztattam az eredetit, hogy ez már egy teljesen új süti. Vagyis szerintem kell hozzá:
  • 25 dkg túró
  • 2 tojás
  • 10 dkg cukor
  • 10 dkg olvasztott vaj
  • kb. 30 dkg liszt (az eredetiben ugyanennyi túróhoz 50 dkg-t írt, na szerintem abból lesz a fojtós végeredmény!)
  • kb. 3/4 csomag sütőpor (az egész csomag ellen berzenkedett a lelkem, 30 dkg liszthez meg pláne, de pont elég is)
  • egy evőkanál rum (ne aromázzunk, ha kérhetem)
  • aszalványok: áfonya, citronát, gyömbér (mennyiségre kevés lett, jóval többet elbír a tészta, de ez ugye csak a tesztpéldány még)
  • mézeskalács fűszerkeverék
A túrót a tojással, cukorral és a rummal összedolgozzuk. A nem forró olvasztott vajat is belekeverjük, meg a mézeskalács fűszerkeveréket is. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport (igen, a sütőport is, volt néhány szörnyű élményem keserű sütőporos csomóra harapván, azóta ezt a lépést nem hagyom ki!), innen már kézzel dolgozunk tovább, mert a tésztának formázhatónak kell lennie.
Olyan alakúra dögönyözzük, amilyen sütőformát előkészítettünk -klasszikusan a püspökkenyér őzgerinc formában sül, vagyis hosszúkás. Alufóliával kibéleltem, ne csináljunk magunknak plusz munkát se a kenegetéssel, se a súrolással.
Előmelegített sütőben légkeverésen 175 fokon 1 órát sült. A végén átkentem olvasztott vajjal.

Forrón vágtam fel, a kép csalóka, a tészta teljesen rendben van

2016. december 20., kedd

Funky saláta

Ahogy meséltem, a vajba fullasztott csirkéből maradt egy fél mell. Legszívesebben odaadtam volna a macskáknak, na de a fél fogukra sem lett volna elég, ezért inkább mást gondoltam.
Felkockáztam a húst, és megfuttattam zsíron némi fokhagyma és magkeverék társaságában.

Tessék vigyázni, pattog-serceg

Miután megpirult, szétnéztem, mi a helyzet a hűtőben. Találtam brie-t, bébispenótot, koktélparadicsomot, innen meg már csak egy lépés volt összedobni. Némi aszalt áfonya és egy gondolatnyi balzsamecet tette tökéletes reggelivé.


Miközben összedobtam, ez a dal járt a fejemben, innen kapta a nevét is.


Szerintem a legtöbb szakácskönyv méltatlanul elhanyagolja a maradékok felhasználásának módozatait. Ami azt illeti, a nem unalmas reggeli/vacsora is ritkán szerepel a receptes könyvekben, pedig gondolom, lenne rá igény. Na majd egyszer, ha nagyon ráérek, megírom én.

2016. december 17., szombat

Sült csirke vajba fullasztva

A csirke íze szerintem baromira jellegtelen. Valami nagyon intenzívnek kell vele történnie, hogy se száraz, se unalmas ne legyen.
Nem volt ez mindig így, gyerekkoromban legalábbis még ízlett a baromfi. Talán mert azok szabadon kapirgálhattak, összeszedtek csigát, gilisztát, nem 5 perc alatt kellett tojásból konyhakészre nőniük - és még a levágásuk is esemény volt (általában én fogtam ilyenkor a szárnyát).
No de térjünk vissza a jelenbe.

Adott 2 db, egyenként másfél kilós csirke. Az világos, hogy egészben fognak megsülni, de mégis, mi legyen a csavar benne?
Nemrég mesélte valaki a családjuk kedvenc sültcsirke-receptjét, kb. az alapján készítettem el a vajba fullasztott sült csirkét.

Meztelen igazság

Hozzávalók:
  • 2 db másfél kilós csirke konyhakészen
  • 25 dkg vaj
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 citrom
  • 1 fej fokhagyma
  • só, bors
A vajat időben kiveszem a hűtőből, hogy puha legyen. (Egy leheletnyi mikrózással rá lehet segíteni.). Tekerek bele frissen tarkaborsot, úgy jó sokat, és teszek hozzá sót, kb. másfél-2 teáskanálnyit, ki mennyire bírja a sósat.
Közben bekapcsolom a sütőt, alsó-felső sütésen, 200 fokra.

A csirkéket nagyon-nagyon alaposan bekenjük a vajjal. Kézzel dolgozunk, élvezzük, hogy disznólkodhatunk és közben még a bőrünk és bársonyos lesz. Kívül-belül, még a bőre alá is dagonyázzunk belőle, használjuk el az összes vajat.
Ha ezzel megvagyunk, akkor egy-egy fél citromot és félbevágott vöröshagymát hagyjunk ajándékba a szárnyas hasüregében, valamint egészben hagyott fokhagymagerezdeket. Hogy mindezeket meg is őrizze, kötözzük össze kezét szárnyát-lábát. 


Grillrácson jobban átsül


Másfél órát sültek a másfél kilós csirkék, félidőben megfordítva. Ha kész, megszabadítjuk kötelékeitől, úgy tálaljuk.

5 tagú családunknak éppen elég lett, egy fél melle maradt másnapra (ami nem baj, mert a maradék újrahasznosult, recept később).

És hogy milyen lett a végeredmény? Ropogós bőr, illatos, csontjáról könnyen leváló hús -és bár mondhatnám, hogy ez minden idők legjobb sült csirkéje, de nem így van. Korrekt, finom hús, de tartok tőle, amíg nem tanyán kapirgáló, szabad jószágból készül, addig nem bír a világ legfinomabbja lenni. De azért nincs szégyenkezni-valója.

Az én adagom: egy alsó- és egy felsőcomb

Amit változtatnék: máskor is fogok ilyet sütni, mert nem nagy macera és mindenkinek megfelelő ebéd (vagyis a család finnyásabbik fele is megeszi). Legközelebb majd a bőre alá is tuszkolok némi fokhagymát.

2016. december 16., péntek

Karácsonyi klasszikus: mézeskalács

No, ha már túrom a fríblog tárolt változatát, akkor hadd másoljam be az örök karácsonyi klasszikust, amit mindig, minden évben megsütünk (jellemzően többször is):

Míra-féle mézeskalács


  
 75 dkg liszt
 35 dkg porcukor
 5 dkg vaj/margarin
 4 tojás
 4 evőkanál méz
 4 teáskanál szódabikarbóna
 2 kávéskanál őrölt fahéj
 1 kk őrölt szegfűszeg
 csipet só 

Minden hozzávalót összegyúrni. (Nem érzékeny, ha nincs időd, elvan a hűtőben sokáig. Nagyon sok lesz belőle.)

180 fokon süss egy pár próba darabot kb. 5-10 percig. (enyém süt
őben ez hat perc közepes fokozaton). Majd látni fogod, hogy mennyire barnul. Világosra kell sütni, mert a méztő
l hamar megbarnul, és meg is keseredik.

Amikor kiveszed, várj vele egy kicsit, mert lehet, hogy nagyon puhának találod és nem tudod leszedni a tepsir
ől. Ahogy hű
l, keményedik, jobban lejön. Aztán majd újra megpuhul. Törd ketté és látod a közepén, hogy megsült-e.

Ha száraz, süsd kevesebb ideig, ha nyersnek gondolod, vagy süsd tovább vagy süsd magasabb h
őfokon. (ez csak az első sütésnél macera, ha megvan a hőfok, meg a perc, akkor nagyon haladós)
Díszítés(máz):
1 tojásfehérje és 12 dkg porcukor, sokáig verni.

Nem kell rásütni, egy éjszaka alatt rászárad. De az ételfestékes valami miatt tovább szárad, de ha nincsen benne ételfesték, akkor nagyon szép fehér lesz a máz.
A habot felvered és ebbe kevered a porcukrot. A cukrot legalább háromszor szitáld át.  Eldugul a zacsi, ha nagy szem cukor kerül bele.

Sima süt
őpapírra teszem őket, egyszerre több tepsit töltök meg sütés előtt, mert a sütése nagyon haladós. Rendesen terpeszkednek sülés közben, nem szabad sűrűn rakni.
Fém sütisdobozban tartom őket, akkor nem száradnak ki.


Mi változott?

Nem lehet elmenni mellette, hogy mennyire elhanyagolt is lett ez a blog. Nem magyarázom, miért, mert nem történt semmi különös, sok-sok régi gasztrobloggal történt hasonló: a kezdeti igen nagy lelkesedés után a blog egyre kevesebb törődést kap, míg végül elhal.

Amikor régi gasztroblogokról beszélek, azon valóban régieket értek. Az enyém pl. már több, mint 11 éves, direkt megnéztem a fríblogos előzményemet:
Ősrégi

Szóval hogy mi változott: nem vagyok full time háziasszony. Ritkán főzök örömből, leginkább csak étkeztetési célból. De azért még szeretem csinálni, amikor van időm és nem kényszer.

Hogy gyakrabban fogok-e majd blogolni? Nem hiszem ígérem. De törekszem rá. Mert ami ennyire régi, megérdemli a gondoskodást, nem igaz?

Tisztában vagyok azzal is, hogy az olvasótáborom a fénykor-béli száznál is több követőmmel nem fog velem tartani. Tulajdonképp nekem a blogolás magányos műfaj, ha valaki mégis idepillant, annak nagyon örülök, de nem reklámozom semmilyen körben.

2016. december 12., hétfő

Szeretem a sütőmet

Mindmáig itt a blogon a legnépszerűbb bejegyzés arról szól, hogy utálom a sütőmet. Rég volt, azóta már lecseréltem, és a mostani sütőt szeretem, mert mindent tud, amit csak elvárok tőle. Talán a mérete lehetne nagyobb, de ne legyünk telhetetlenek.
Szóval sokszor csak térdelek ülök a sütő előtt és figyelem, mi történik odabenn.


Kenyér és kenyérfűszer

Kenyér. Mutatok ömlesztve egy párat, ami az idén készült és nyilván nem fotózom az összeset, de azért van néhány kép. Mondtam már, hogy nagy...