Sült csirke vajba fullasztva

A csirke íze szerintem baromira jellegtelen. Valami nagyon intenzívnek kell vele történnie, hogy se száraz, se unalmas ne legyen.
Nem volt ez mindig így, gyerekkoromban legalábbis még ízlett a baromfi. Talán mert azok szabadon kapirgálhattak, összeszedtek csigát, gilisztát, nem 5 perc alatt kellett tojásból konyhakészre nőniük - és még a levágásuk is esemény volt (általában én fogtam ilyenkor a szárnyát).
No de térjünk vissza a jelenbe.

Adott 2 db, egyenként másfél kilós csirke. Az világos, hogy egészben fognak megsülni, de mégis, mi legyen a csavar benne?
Nemrég mesélte valaki a családjuk kedvenc sültcsirke-receptjét, kb. az alapján készítettem el a vajba fullasztott sült csirkét.

Meztelen igazság

Hozzávalók:

• 2 db másfél kilós csirke konyhakészen
• 25 dkg vaj
• 1 fej vöröshagyma
• 1 citrom
• 1 fej fokhagyma
• só, bors

A vajat időben kiveszem a hűtőből, hogy puha legyen. (Egy leheletnyi mikrózással rá lehet segíteni.). Tekerek bele frissen tarkaborsot, úgy jó sokat, és teszek hozzá sót, kb. másfél-2 teáskanálnyit, ki mennyire bírja a sósat.

Közben bekapcsolom a sütőt, alsó-felső sütésen, 200 fokra.

A csirkéket nagyon-nagyon alaposan bekenjük a vajjal. Kézzel dolgozunk, élvezzük, hogy disznólkodhatunk és közben még a bőrünk és bársonyos lesz. Kívül-belül, még a bőre alá is dagonyázzunk belőle, használjuk el az összes vajat.

Ha ezzel megvagyunk, akkor egy-egy fél citromot és félbevágott vöröshagymát hagyjunk ajándékba a szárnyas hasüregében, valamint egészben hagyott fokhagymagerezdeket. Hogy mindezeket meg is őrizze, kötözzük össze kezét szárnyát-lábát. 

Grillrácson jobban átsül

Másfél órát sültek a másfél kilós csirkék, félidőben megfordítva. Ha kész, megszabadítjuk kötelékeitől, úgy tálaljuk.

5 tagú családunknak éppen elég lett, egy fél melle maradt másnapra (ami nem baj, mert a maradék újrahasznosult, recept később).

És hogy milyen lett a végeredmény? Ropogós bőr, illatos, csontjáról könnyen leváló hús -és bár mondhatnám, hogy ez minden idők legjobb sült csirkéje, de nem így van. Korrekt, finom hús, de tartok tőle, amíg nem tanyán kapirgáló, szabad jószágból készül, addig nem bír a világ legfinomabbja lenni. De azért nincs szégyenkezni-valója.

Az én adagom: egy alsó- és egy felsőcomb

Amit változtatnék: máskor is fogok ilyet sütni, mert nem nagy macera és mindenkinek megfelelő ebéd (vagyis a család finnyásabbik fele is megeszi). Legközelebb majd a bőre alá is tuszkolok némi fokhagymát.