Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2011

Vasárnap reggelre

Mi azon családok közé tartozunk, akik lehetőség szerint együtt esznek. Vasárnap reggel meg aztán különösen, ilyenkor nem elég a vaj, felvágott, sajt; ilyenkor van bundás kenyér, vagy rántotta, vagy más gazdagabb, ráérősebben készülő és elfogyasztható étek.
Ma reggel főtt tojás, májkrém volt az alapja ennek a pirítósra kenhető krémnek, került bele még apróra vágott lilahagyma, kis vaj is, de aki akarja bolondíthatja bármilyen fűszerrel, sajtkrémmel.
Sőt, melegszendvicskrémnek is megteszi.

Csak a szemnek :)

Ebből nem kaptok :P
Anyósom varázslatos sütis tálja, kisebbik lányom neve napjára készült ez a sok földi jó.

Belenézel a fazekamba?

A fazekamban tegnap ragu főtt.
Vannak ételek, amihez nincsenek fix receptek, ilyen a ragu is. Megnézi az ember, mi van otthon, végiggondolja, milyen ízt szeretne elérni, és akkor ahhoz mérten tesz a fazékba ezt-azt. Én már meglehetősen unom a csirkemellet, nem dob fel az ízvilága, ha mégoly egészséges is. Ezért ha módom van rá, inkább disznót, marhát, nyulat szerzek be. Ez a ragu disznócombból készült. Van rajta egy kis vörösbor, tárkony, leheletnyi balzsamecet, tarkabors, só -és ennyi. Ettől a kevéstől is egészen tökéletes íze lett. Sült krumplit éreztem hozzá illőnek.

Reggelire, vacsorára kell-e ennél jobb?

Mostanában ez a kedvenc reggelink, vacsoránk. Jó hozzá a tegnapi zsömle is.
Belepakolunk mindent, ami szemünk-szájunk ingere.
Bár nem biztos, hogy autentikus párosítás :) , de garantálom, hogy a házi sonka a camembert-darabokkal okos döntés egy zsömle hasában. Üssünk rá tojást, azt aztán fűszerezzük meg, takargassuk be jóféle sajtszelettel (nálam ez a Pannóniát jelentette). Be vele a forró sütőbe. Szerintem úgy illő, hogy a tojás ne süljön meg teljesen, még legyen tunkolható. És igen, ehhez is jó a lilahagymalekvár ;)

Rusztikus kalács

Előzmények:
Gyakran sütök kalácsot kenyérsütőben, de valahogy nem az igazi, nem elég foszlós. Ráadásul a héten nem a szokásos budafoki élesztőt használtam, hanem valami szlovák csodát (úgy kell nekem :S ), és olyan ocsmányul túlkelt az egész, hogy már csak az elviselhetetlen bűzre eszméltem. A kenyérsütő minden létező porcikájára ráégett a tészta :( nem kevés erőfeszítésembe telt mindenhonnan eltávolítani.

Ezek után úgy döntöttem, hogy

új recept után nézeknem a kenyérsütőben sütöm megA recept a létező legegyszerűbb kelt tészta: - 3 dl langyos tej - 2 ek olaj (v. olvasztott vaj, margarin) - 4 ek cukor - csipetnyi só - fél kiló liszt - egy fél kocka élesztő (lehet kicsit kevesebb is) - ízlés szerint kakaó, mazsola
A kenyérsütőgép ezt szépen összeállította nekem, másfél óra múltán kiborítottam az üstből, 3 gombócra szedtem, és csak az egyikbe tettem kakaót -majd megpróbáltam összefonni, nem túl korrektül sikerült :) Sütőlapon még fél órát kelt. A sütőt előmelegítettem, a kalács 175 fokon 30 perc …

Lilahagymalekvár -újratöltve

Tegnapi új adag, mikor már kész, ilyen. Facebook-on kérdezte vki, hogy mihez való. Mint írtam, ettem sült kolbászhoz és sonkához, tükörtojáshoz, mindegyikhez jól passzol. Bármilyen sült, vagy grillezett húshoz el tudom képzelni, vagy olyan főtt húshoz, amihez pl. lilakáposztát párolunk.

Kamrai segítség

Rendet csináltam a kamrában -illetve sajnos nekem olyan nincs, de van egy polcos szekrényem, az a kamraszekrényem. Elmosogattam a fűszertartó edényeket, és átcímkéztem. Gondoltam, veletek is megosztom.
Mivel spórolok a nyomtatófestékkel (rengeteget kellett az utóbbi időben nyomtatni, vizsgaidőszak van!), ezért vettem szürkére az egészet. Celluxszal ragasztottam fel, mert egyrészt az később szükség esetén nyom nélkül, könnyen eltávolítható, másrészt így ,,lamináltam" is, hogy a papír ne jöjjön le könnyen, és az ujjlenyomatok se látszódjanak rajta. Még egy trükk: azokra a (fű)szerekre, amelyek viszonylag hamar lejárnak (zsemlemorzsa, búzadara, ilyesmi), érdemes a lejárati dátumot is ráragasztani.

Lilahagymalekvár

Új év, új lendület, és hasonló maszlag helyett: akkor főzzünk!
Nemrég vendégségben ettem lilahagymalekvárt pirítóssal, és hát bitang jó. El is kértem a receptjét. Ami kell hozzá: - méz - lilahagyma - vörösbor - balzsamecet - olívaolaj - só, bors 


Hozzálátunk: 3-4 fej lilahagymát megpucolunk, félbevágunk, és vékonyan felszeletelünk. 3-4 evőkanál mézet egy serpenyőben karamellizálunk. A szemünket megtörölgetjük, ha a hagymavágástól elsírtuk volna magunkat (én nem tudom, régen vagy nem volt ennyire érzékeny a szemem, vagy nem voltak ennyire vadak a lilahagymák!), és mehet a mézbe a sok (fél)karika. Egy csészébe kb. 2 dl bort öntünk (most épp mátravidéki száraz vörösbor volt itthon, nem nagyon szeretem, de ebbe az ételbe tökéletes), teszünk bele balzsamecetet és olívaolajat, mindkettőt érzéssel, spóroljunk velük, mert sokba kerülnek :) sózzuk, borsozzuk -én tarkaborsot tekertem bele, mert ez a kedvencem. Ha a hagyma már elég puha, akkor ráöntjük a vörösboros kotyvalékot, és folyamatosan kevergetve elfő…