Ugrás a fő tartalomra

Mi változott?

Nem lehet elmenni mellette, hogy mennyire elhanyagolt is lett ez a blog. Nem magyarázom, miért, mert nem történt semmi különös, sok-sok régi gasztrobloggal történt hasonló: a kezdeti igen nagy lelkesedés után a blog egyre kevesebb törődést kap, míg végül elhal.

Amikor régi gasztroblogokról beszélek, azon valóban régieket értek. Az enyém pl. már több, mint 11 éves, direkt megnéztem a fríblogos előzményemet:
Ősrégi

Szóval hogy mi változott: nem vagyok full time háziasszony. Ritkán főzök örömből, leginkább csak étkeztetési célból. De azért még szeretem csinálni, amikor van időm és nem kényszer.

Hogy gyakrabban fogok-e majd blogolni? Nem hiszem ígérem. De törekszem rá. Mert ami ennyire régi, megérdemli a gondoskodást, nem igaz?

Tisztában vagyok azzal is, hogy az olvasótáborom a fénykor-béli száznál is több követőmmel nem fog velem tartani. Tulajdonképp nekem a blogolás magányos műfaj, ha valaki mégis idepillant, annak nagyon örülök, de nem reklámozom semmilyen körben.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Utálom a sütőmet

Nyomorult sütőmmel csak a bajom van.
Örököltem, már akkor sem működött rajta egy gomb, de mindegy is, nem tudom, mire való, mert a használati útmutatója nem jött vele.
Hőlégkeveréses, de nem tudom ezt a funkciót kikapcsolni rajta, és az összes olyan tésztanemű (sütemény, kenyér), aminek szépen fel kéne emelkednie a lapos állapotából, azt egy ideig meg is teszi, de a hőlégkeverés hülye módon eldeformálja, majd az egész vissza is lapul. Először még azt hittem, az én hibám, de miután minden alkalommal így jártam, már nem ostorozom önmagam.

Szóval utálom, nem is kéne még egyszer villanytűzhely, ha választásra kerül a sor, de legalábbis olyan, ha már, aminek ki lehet kapcsolni a hőlégkeverést. Vagy legyen annyira egyszerű, ami nem kever.

Gondoltam már rá, hogy a gázsütő is jobb lenne, anyunak az van, és ő nem panaszkodik rá.

Vagy leginkább egy régimódi, békebeli sparhelt kéne, ha 10x ekkora lenne a konyhám...

Csokitorta mikróban

Gabojsza konyhájában leltem rá erre a gyöngyszemre, ami méltán érdemli ki a jelzőt: Anya, ez isteni! Az eredeti recept: 15 perces csokis kuglóf Évekkel ezelőtt egy Tupperware bemutatón tanultam ezt a receptet és gyakran készítem, mert előkészítéssel-sütéssel együtt tényleg csak 15 perc. Az eredmény pedig mennyei illat a konyhában és isteni csokis sütemény. Mikrósütő ellenzők lapozzanak!

Hozzávalók:
20 dkg vaj vagy margarin
20 dkg magas kakaó tartalmú étcsoki
4 tojás
1 kisüveg rumaroma (ha gyerekek is eszik) vagy egy jó kupica rum
20 dkg porcukor
20 dkg finomliszt
1 sütőpor

Egy mikrózható edényben 2 perc alatt megolvasztom a vajat, beletördelem a csokit, újabb 2 perc a mikróban. Kézi robotgéppel összekeverem, beleöntöm a rumot, hozzáadom egyenként a tojásokat, jól elkeverem. Beleszórom a porcukrot, elkeverem, hozzáadom a lisztet, amibe előzőleg belekevertem a sütőport, újabb keverés. Ha már egynemű, szilikon kuglófformába öntöm a masszát és mikróba 8 percig sütöm 700 watton. Ha lejárt az ideje, p…

Kenyér multicookerben

(komolyan mondom, díjat adok annak, aki megfelelően lerövidíti és megmagyarítja a multicooker nevét!)

Szóval kenyér, igen, méghozzá dagasztás nélküli verzió. Azért ez -noha szerintem jóval macerásabb, arról nem is beszélve, mennyivel időigényesebb, mint a normál verzió-, mert ennek szerkezete közelebb áll a boltihoz, a nagy lyukú, nem tömör fajtajelleghez, így a családom egyéb tagjai is szívesebben fogyasztják. Sajnos nem tudom őket meggyőzni arról, hogy a bolti kenyér nem a pékné két szép szemétől dagad hatalmasra, hanem a mindenféle szirszar adalékanyagtól.*
Na, tehát dagasztás nélküli kenyér, vagy ahogy a blogszférában sokan ismerik: DNK. Íze, állaga különbözik a normál házi kenyérétől, nagyon ajánlom kipróbálni, hiszen jóval közelebb áll a kovászos kenyér utánozhatatlan bukéjához.

*erről hamarosan külön poszt fog íródni itt, a blogon.

Kell hozzá:
- 1 kg liszt (jelen kenyérkék 75 dkg finomliszt+ 25 dkg Graham-liszt házasításával)
- 800 ml víz (talán egy gondolatnyival kevesebb is el…