Lilahagymalekvár -már megint

Úgy látszik, rendre olyan recept jön itt elő, ami egyszer már volt :) de mivel kiállták az idő próbáját, nem árt felfrissíteni őket.

A lilahagymalekvár (ami inkább chutney) minden karácsony elengedhetetlen kelléke. Jól passzol a májpástétomhoz, a tatár beefsteakhez, de akár a sima vajas kenyeret is képes más szintre emelni.

Hozzávalók:

- méz

- lilahagyma

- vörösbor

- balzsamecet

- olívaolaj

- só, bors 

Pontos mennyiségek aszerint változnak, hogy mennyire bírja a szemünk a hagymapucolást mennyien vagyunk rá, ez most úgy 6 nagyobb fej:

3-4 evőkanál vegyess virágmézet mézet teszünk a serpenyőbe, egy nagyon picit átmelengetjük, majd jöhet rá a hagyma. Addig dinszteljük gyakran kevergetve, közepes lángon, míg teljesen meg nem puhul

Elég sok idő.

Ha már tényleg puha, akkor teszünk rá egy teáskanálnyi balzsamecetet (ne hagyjuk ki, meghálálja), ugyanennyi olívaolajat, egy pár tekerés borsot és 1-2 csipetnyi sót. Mindezek után felöntjük jó vörösborral, jelen esetben portóival, úgy 2 dl a hagymára, 1 dl a szervezetbe arányban.

Ekkorra már sűrű, illatos, ragadós az egész cucc, ráadásul jól össze is esik. Kóstoljunk és ha ízletesnek találjuk, szedjük ki.

Abból a rengeteg hagymából 3 pici üvegnyi lekvár lett.

De egyszerre úgyis kevés kell, szóval nyugi, kitart karácsony végéig.

Lilahagymalekvár -újratöltve

Tegnapi új adag, mikor már kész, ilyen.

Facebook-on kérdezte vki, hogy mihez való. Mint írtam, ettem sült kolbászhoz és sonkához, tükörtojáshoz, mindegyikhez jól passzol. Bármilyen sült, vagy grillezett húshoz el tudom képzelni, vagy olyan főtt húshoz, amihez pl. lilakáposztát párolunk.

Lilahagymalekvár

Új év, új lendület, és hasonló maszlag helyett: akkor főzzünk!

Nemrég vendégségben ettem lilahagymalekvárt pirítóssal, és hát bitang jó. El is kértem a receptjét.

Ami kell hozzá:

- méz

- lilahagyma

- vörösbor

- balzsamecet

- olívaolaj

- só, bors 

Hozzálátunk:

3-4 fej lilahagymát megpucolunk, félbevágunk, és vékonyan felszeletelünk.

3-4 evőkanál mézet egy serpenyőben karamellizálunk.

A szemünket megtörölgetjük, ha a hagymavágástól elsírtuk volna magunkat (én nem tudom, régen vagy nem volt ennyire érzékeny a szemem, vagy nem voltak ennyire vadak a lilahagymák!), és mehet a mézbe a sok (fél)karika.

Egy csészébe kb. 2 dl bort öntünk (most épp mátravidéki száraz vörösbor volt itthon, nem nagyon szeretem, de ebbe az ételbe tökéletes), teszünk bele balzsamecetet és olívaolajat, mindkettőt érzéssel, spóroljunk velük, mert sokba kerülnek :) sózzuk, borsozzuk -én tarkaborsot tekertem bele, mert ez a kedvencem.

Ha a hagyma már elég puha, akkor ráöntjük a vörösboros kotyvalékot, és folyamatosan kevergetve elfőzzük róla a levet. Ez úgy 10egynehány perc. Ha jól besűrűsödött, akkor kész is.

És hogy mihez ettem? a serpenyőt még nem mostam el, tettem bele egy kis házi kolbászt és sonkát, megsütöttem, a hagymával kitálaltam, pirítóssal megettem. Finom volt :)

(ja igen, új fényképezőm van, tudása és minősége köszönőviszonyban sincs az előzővel, ezzel most már jó képeket fogok nektek hozni, ígérem :) )