Itt ülök az ebédőasztalnál, eszem a salátát, amit a sült lazacom újrahasznosítása okán készítettem, fehérbort iszom és azon elmélkedem, mennyire nem egyszerű gasztroblogot írni.
Mert minden egyes főzésnél arra gondolsz, ebből milyen bejegyzést lehetne írni? De a fotózás meg a felénél lemaradt. Ami kép elkészült, az is csak hm-hm. Mi a fontosabb vajon, a külcsín (fotó), vagy a belbecs (maga a recept)? Ez persze nem egy vagy-vagy kérdés...
Na hagyjuk is az elmélkedést. Recept következik:
Sült lazac zöldbors mártással
A sült lazac receptje annyira egyszerű, hogy már-már szégyen leírni. De mégis, mert akkor legközelebb nem kell keresni.
Hozzávalók:
- bőrös lazacfilé
- olaj, só, bors
A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral. Magát a papírt lefújjuk olajspray-vel. A lazac mindkét oldalát besózzuk, beborsozzuk. Bőrös felével lefelé a papírra tesszük, a tetejét is lefújjuk olajspray-vel. A felmelegedett sütőben 4-5 perc alatt készre sütjük.
Na ugye, hogy semmiség az egész?
A bőrt is együk meg. De tényleg. Finom. Ha kedveljük a faxnit, a lehúzott bőrt akár mikróban egy fél perc alatt meg is piríthatjuk, hát az úgy valami oltári.
A zöldborsmártáshoz az egész zöldborsot egy picit szétnyomogatjuk mozsárban. Némi olívaolajon megfuttatjuk, hagyjuk kipattogni, majd felöntjük tejszínnel (1 doboz, 2 dl-es), egy elég szerény adagnyi fehérborral (max 1 dl, Irsai pont jó hozzá), egy csipet só meg egy teáskanál jóféle mustár mehet még bele, összerottyan, besűrűsödik, kész. Még mondjuk egy pici vajjal selymesebbé tehetjük, ha nagyon nagyvonalúak vagyunk.
Maradt másnapra 2 szelet, abból meg saláta készült.
Ismétlem magam, annyiszor írtam már, hogy szerintem mi kell egy jó salátába:
- megfelelő salátakeverék (bébispenót, rukkola, madárbegy)
- valami sajt (mozzarella)
- valami hús (sült lazac)
- valami sós (paprikával töltött olajbogyó)
- valami édes (aszalt áfonya)
