Mindig mondom -és komolyan is gondolom-, hogy a piskóta nem az én műfajom. Lapos, szalonnás, értelmezhetetlen a végeredmény, szóval nem is kísérletezgettem vele. Eddig. Mert ezen a nyáron valamiért nagyon akartam piskótát sütni, a sütőm és Mirtill pedig együtt pont azt produkálta, amit hajlandó vagyok nagyszerű piskótaként jellemezni. Sütöm is azóta heti 2-3 alkalommal.
A recept egyszerű, csak annyit tudok jótanácsként adni, hogy a tojáshab legyen tényleg rendesen kidolgozva.
Hozzávalók:
- 6 tojás
- fél csomag sütőpor
- 6 evőkanál liszt
- 6 evőkanál cukor
- meggy (akár friss, akár befőtt)
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, a sárgáját pedig a cukorral fehéredésig keverjük.
Ezután kanalanként átszitáljuk a lisztet, úgy adjuk a sárga masszához. Ne spóroljunk ezzel! Nem kell semmi extra cucc, van nekem ez a kis kézi szűrő, a sütőport is ezen szitálom át. Még csak elmosni sem kell használat után, csak liszt és sütőpor, ezt elég jól ki lehet ütögetni belőle.
A tojáshabbal bánjuk óvatosan, maradjon benne a levegő.
A meggyet, ha befőtt, szűrjük le. A levét ne pazaroljuk, igyuk meg jóízűen.
Egyes iskolák szerint lisztbe kell forgatni a gyümölcsöt, hogy ne süllyedjen le a tészta aljára, de én ezt feleslegesnek tartom. Csak terítsük el a sütőpapírral kibélelt tepsibe a tésztát és szórjuk meg a meggyel.
160 fokon 30 percig sül alsó-felső sütésen. Emlékszem, régebben ennél magasabb hőfokon sütöttem, de így a jó.
Tényleg jó így, nem kell nagy fakszni, finom és jó állagú.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mit főztél ki?