tanulságokkal
Nem értem a kovászomat, nem én. Miután újraindítottam a régi romjain, úgy beindult, hogy csuda. Bár az is igaz, hogy felhagytam a tudományos 50 g víz, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt adagolásával, inkább fogtam egy sima evőkanalat, azzal tettem bele 2x lisztet, meg annyi langyos vizet hozzá, amitől elég sűrű, galuskaszerű tészta lett. Sűrűbb, mint az 50 g liszt-50 víz elegye. Napi 2 alkalommal kapott enni, reggel és este 7 körül. Na ettől teljesen megbolondult, 1 már naposan sokkal jobban élt, mint a másik valaha is, 2 naposan pedig a felét fel tudtam használni bagett sütéséhez.Kivettem egy tálkába, megetettem, és ilyen lett:
Ugye eszméletlenül néz ki 2 napos létére?
Nem akartam megint kenyeret belőle, úgyhogy elővettem a bagett-sütőformámat.
Tönkölylisztet használtam a tésztához, kb. 60 dkg volt az, amit 320 ml víz felvett. Mivel nagyon friss volt még a kovász, nem mertem teljes egészében rábízni a tészta megemelését, de éreztem, hogy ehhez élesztő már nem fog kelleni, így 20 g szárított kovász került még bele az 1 ek só mellett, valamint 1 ek olívaolaj. Bedagasztás után közvetlenül:
Félidőben átgyúrtam:
4 órányi pihenés után:
3 részre vettem a tésztás, kézzel kilapogattam, majd 2 oldalt középre hajtogattam és az egészet még egyszer behajtottam, a hajtás került a tepsiben alulra:
A sütési időre nincs kész program, Fehérkenyéren indítottam, de aztán a végén kiderült, hogy előbb ki kellett volna vennem, mint a teljes program, túl sok az 1 óra.
Az egyiket próbaképp kivettem 40 perc után, mert már szép színe volt, a többit még hagytam. Valahol a két sütési idő között lesz legközelebb optimális, 40 perce egy picit sületlen maradt, ám az 1 órás túlságosan is megsült.
Itt látszik a színbeli különbség:
Szóval legközelebb 50 percre hagyom, úgy nem lesz keményen kopogósra sült, de a belseje is rendben lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mit főztél ki?