Kovászos bagel

Réges régen már sütöttem bagelt, az élesztővel készült és így nézett ki:

Most tisztán kovásszal készült az eredeti recept alapján, élesztő nélkül így néz ki a hozzávalók listája:

• Fél kiló finomliszt
• 2 evőkanál kovász
• 2,5 dl langyos víz
• két evőkanál cukor
• egy teáskanál só
• egy evőkanál olaj

A kovász az 5 napos nevelésű Kovászkám etetése előtt kivett 2 evőkanálnyi ,,felesleg", nem szoktam kidobni, mindig felhasználom, de most először nem támogattam meg sem élesztővel, sem szárított kovásszal.

Hozzágyúrtam a fél kiló Gyermelyi búzalisztet a 2,5 dl vízzel, az 1 evőkanél olajjal és a teáskanál sóval (egy picit sótlan lett, szóval ennél majd többet kell adni), kidolgoztam kézzel.

Mindez úgy este 10 körül történt, ezért nem tettem hűtőbe, hanem a pulton hagytam lefedve, tudtam, hogy korán fogom megsütni.

Reggelre így nézett ki:

Szépen megemelkedett, látszik, hogy dolgozott a kovász:

Egy kis liszttel átgyúrtam, majd kis golyókat szaggattam ki belőle kézzel:

Ebbe lyukat fúrtam a mutatóujjammal, majd megpörgettem egy kicsit, hogy legyen egy lyuk középen:

Csoportkép a 10 lyukas tésztáról:

Na nem valami szabályosak, de tényleg korán volt még a gyurmaszakkörhöz :) Letakarva egy fél órát pihent.

Ezután vizet forraltam, ebbe került egy csipet só és 2 evőkanál cukor. Ez utóbbi azért kell, hogy szép színt kapjon a pirult bagel a végén, de nyilván el is hagyható, ha nem akarunk felesleges szénhidrátot bele.

Most jön a vicces rész:  a karikákat kettesével a zubogó vízbe tesszük, mindkét oldalát fél-fél percig fürdetjük. Kvázi leforrázzuk a tésztát. Ha megvan, egy konyharuhára szedjük.

Szegények itt még jobban elvesztették a szabályos karika alakjukat, de nem baj, nem ezért szeretjük a bagelt :)

200 fokra előmelegített sütőben elvileg negyed óra elég neki, de nekem majdnem fél órát sültek, mert a lenti rácson nem akartak pirulni. Adtam neki egy kis gőzlöketet sütés közben, az utolsó 10 perce pedig magasabb rácsra tettem, így kapott színt a végén.

Legközelebb majd eleve magasabbra teszem, hogy egy kicsit jobban megpirulhasson. Szerencsére ez csak esztétikai hiányosság, az íze így is teljesen rendben volt, az állaga nem különben.

Talán nem tűnik nagy mennyiségnek, de 1-1 db kb. 10 dkg-os, vagy annak közelében, tehát én egy db szendviccsel is teljesen jóllaktam.

A belseje ilyen lett forrón felvágva, muszáj volt gyorsan megkóstolni ;)

Ha esetleg valaki még nem evett volna bagelt, ne tévessze meg a formája, az íze nem édes fánkra hasonlít, inkább egy finom zsemlére.

Kovászos bagett

tanulságokkal

Nem értem a kovászomat, nem én. Miután újraindítottam a régi romjain, úgy beindult, hogy csuda. Bár az is igaz, hogy felhagytam a tudományos 50 g víz, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt adagolásával, inkább fogtam egy sima evőkanalat, azzal tettem bele 2x lisztet, meg annyi langyos vizet hozzá, amitől elég sűrű, galuskaszerű tészta lett. Sűrűbb, mint az 50 g liszt-50 víz elegye. Napi 2 alkalommal kapott enni, reggel és este 7 körül. Na ettől teljesen megbolondult, 1 már naposan sokkal jobban élt, mint a másik valaha is, 2 naposan pedig a felét fel tudtam használni bagett sütéséhez.Kivettem egy tálkába, megetettem, és ilyen lett:

Ugye eszméletlenül néz ki 2 napos létére?

Nem akartam megint kenyeret belőle, úgyhogy elővettem a bagett-sütőformámat. 

Tönkölylisztet használtam a tésztához, kb. 60 dkg volt az, amit 320 ml víz felvett. Mivel nagyon friss volt még a kovász, nem mertem teljes egészében rábízni a tészta megemelését, de éreztem, hogy ehhez élesztő már nem fog kelleni, így 20 g szárított kovász került még bele az 1 ek só mellett,  valamint  1 ek olívaolaj. Bedagasztás után közvetlenül:

Félidőben átgyúrtam:

4 órányi pihenés után:

3 részre vettem a tésztás, kézzel kilapogattam, majd 2 oldalt középre hajtogattam és az egészet még egyszer behajtottam, a hajtás került a tepsiben alulra:

A sütési időre nincs kész program, Fehérkenyéren indítottam, de aztán a végén kiderült, hogy előbb ki kellett volna vennem, mint a teljes program, túl sok az 1 óra.

Az egyiket próbaképp kivettem 40 perc után, mert már szép színe volt, a többit még hagytam. Valahol a két sütési idő között lesz legközelebb optimális, 40 perce egy picit sületlen maradt, ám az 1 órás túlságosan is megsült.

Itt látszik a színbeli különbség:

Szóval legközelebb 50 percre hagyom, úgy nem lesz keményen kopogósra sült, de a belseje is rendben lesz.

Ez a sütő aztán tudja, mit csinál

Nem úgy, mint a kovászom. Az sztrájkol, nem igyekszik, nem bugyog. Mérgemben belesütöttem egy kenyérbe az egészet és újraindítottam.

0. nap

A kenyér legalább szép

Ropogós a héja, jó az íze

Meg mindenféle Rorschach-tesztre alkalmas

De hogy miért is mondom, hogy a sütő tudja a dolgát... ez egy olyan díszpéldány, amin előre betáplált receptekhez igazítja a sütési időt, hőfokot, gőzölést.

Ma egy szőlős kevertet sütöttem, mert meg akartam menteni a maradék piros szőlőt, valami miatt nem akart elfogyni. Ezért csináltam egy joghurtos kevertet 3 tojásból, és abba potyogtattam a megfelezett szőlőszemeket.

Persze nincs benne a sütő memóriájában a világ minden receptje, így nekem kellett kitalálni, melyik süti hőfoka és ideje lesz jó ennek a kevernek, a választásom pedig az Almás sütire esett. Felfűtéssel 1 óra, 180 fok, a végeredmény pedig tökéletesen átsült.

Kedvelem ezt a kapcsos formát

Helyes kis szeletkék

Hibrid kenyérke

avagy a tesztek kenyere

Valamikor a nyár folyamán már megírtam abbéli terveimet, hogy én kenyeret fogok kovászolni. Amihez az kellett, hogy legyen kész a konyhám. Ez a feltétel teljesült, így 3 napja úgy döntöttem, hogy belevágok.

Kovászt nevelni egyrészt rém egyszerű, másrészt viszont annyi a buktatója, hogy számomra csodaszámba megy majd, ha tényleg lesz egy erős, tettrekész kovászom. 

Legelőször is csatlakoztam egy kovászhívő facebook-csoporthoz, ott hónapok óta zugolvasok, tehát mindent, amit a témában magaménak érezhetek, mint tudást, azt onnan csíptem fel.

Kovászom élete úgy indult, hogy 50 g langyos vizet összekevertem 50 g teljes kiőrlésű rozsliszttel. Az Írás szerint ennek 24 órán belül be kellett volna indulnia, de nem tette.

Szomorkodtam, de azzal magyaráztam, hogy ez egy eléggé szűz konyha, sok főzés még nem esett meg benne, így a levegőben lévő mikroorganizmusok segítségére nemigen számíthatott a kovászkám.

Másnapra sem történt semmi.

Na de a harmadikon... végre élet jelei mutatkoztak. Vagyis térfogatnövekedés, buborékok és savanykás szag illat.

A gumi jelöli a kiinduló állapotot

Egy új galaxis van születőben :P

A kovászt ugye folyton etetni kell, de pazarló módon. A felét ki kell dobni, majd csak a maradékot tovább etetni, különben előbb-utóbb elborítana bennünket a matéra.

De én nem akartam kidobni, ezért egy nagyon-nagyon hibrid kenyérke lett belőle.

Hogy mitől is hibrid? Hát mert van benne éledező kovász 50 g, szárított kovász* 20 g és szárított élesztő egy fél csomag.

*még nem tudom, jó ötlet volt-e megvenni, fog-e kelleni a későbbiekben is...

Hozzávalók:
- a már említett 50 g  kovász, 20 g  szárított kovász*  és 3,5 dkg szárított élesztő

- 50 dkg búzakenyérliszt

- kb. 280 ml langyos víz

- lapos ek só.

Ezt a szokásos módon dagasztjuk, állni hagyjuk vagy 2 órát langyos helyen, lefedve, megint dagasztjuk, formába tesszük, bevagdossuk,  majd fél óra múlva bekapcsoljuk a sütőt, a felmelegedett sütőben pedig sütünk :D

A bizonytalansági tényezőt tovább fokozta, hogy a sütőmben  nem sült még kenyér, ezt is ki kellett tapasztalni. Parasztkenyér programot állítottam be, ez 1 órára és 170 fokra kalibrálta magát, valamint egyfolytában öntögetni kellett bele a vizet, hogy gőzölni tudjon (egy kis Hisztis Mirtill, amikor kifogy a víz a tartályból!)

Nézzünk fázisfotókat, hogy különféle időpontokban (azt jelzi, mennyi van vissza) hogyan is sült a kenyérke.

Még sok van hátra

Pirulgatunk

Félidő,  térfélcsere

Határozottan jó a színe

Amikor a sütő szerint már csak 10 perc volt hátra, úgy ítéltem meg, hogy kellően szép színe van, kiveszem. Kiborítottam a formából, megkopogtattam, szép hangja volt, így nem sütöttem tovább.

Késztermék alulról, felülről

A bélzete elég tömör, mint amilyen az élesztős kenyereké szokott lenni. Ízre rendben van, már megbújik  háttérben a savanykás íz, ami a kovászosokra jellemző.

Eléggé tetszik a végeredmény :)

Étteremteszt: tényleg olyan jó az Anyukám mondta?

Anyukám mondta, Encs

Ha az ember egy felkapott, neves helyre tér be, mindig nagyok az elvárásai. Eleve nem onnan indul a mérce, ahonnan a sarki kockás abroszos helyé, de ebben benne rejlik a kockázat, hogy ami a sarki abroszosban elmegy, az a felkapottban csak hm-hm. (Pár éve betértünk a Kistücsökbe, az nagyon is a hm-hm kategória volt.)

Na ezzel a hendikeppel kellett megküzdenie az encsi Anyukám mondta étteremnek.

Belépve már láttuk: ez jó lesz. Nagy és fényes a tér, egy kicsit indusztriális, egy kicsit vintage, kellemes légkörrel, szimpatikus pincérekkel.

A napi ajánlat -az étlapon is hasonló tematikájú ételekkel:

Amiket én ettem:

Kovászos kenyér vajjal

Nem nagyon van mit mondani róla mást, mint hogy igazi kenyér és igazi vaj. Bár ilyen lehetne a mindennapi kenyerünk! (ilyen lesz, ha egyszer elkezdem nevelni a saját kovászomat)

Nézd ezt a bélzetet!

A főételem egy tészta volt, most nem vágytam húsra. Ez egy borzasztóan egyszerű étel, hiszen csak tészta, egy kis parmezános szórással és némi sajtos szósszal, de az íze mennyei volt. Nagy bánatomra azonban a lézerrel mikron-vékonyságúra vágott szarvasgomba íze nem érződött ki, pedig azt nagyon kedvelem. Ez az egy rosszpont íródott be a részemről.

Házi tészta parmezánnal és szarvasgombával (napi ajánlat) 

 A desszert egy ilyen helyen nem hagyható ki. A képre nézve rögtön a szánkban érezhetjük a krémes fagyi állagát és a gyümölcs savasságát, a morzsa roppanósságát. Jól összerakott társítás.

Tonkababos fagyi gyümölcsvelővel (napi ajánlat)

Amit még a többiek ettek, képekben:

Néhány kép készült a hely hangulatáról is

Nézni is gyönyörűség

Mindenkinek ízlett, amit rendelt, még a gyerekek is megettek mindent az utolsó falatig. Az adagok természetesen nem nagyok, ha három fogást végigeszünk, akkor egy kellemes ,,jót ettem" állapotba kerülünk az elnehezülés érzete nélkül, de mivel mi előtte végigettünk és -ittunk 4 napot, ez pont így volt jó.

Értékelés: bármikor megismételném!