Nem kertelek, nem annyira ragadott meg ez a házitésztázás, mint ahogyan én azt gondoltam magamról. Bújom a tésztás csoportokat, látom, hogy addiktív tud lenni, de nem sodort magával a flow.
Most már mindenesetre nagyon örülök, hogy 1., megkaptam szülinapomra Hisztis Mirtillhez a tésztaadaptert 2., nem a 3 részest, csak a nyújtót, mert van egy olyan érzésem, tök feleslegesen foglalná a másik 2 fej a helyet a szekrényben.
Mivel megígértem apukámnak, hogy a karácsonyi húsleveséhez én viszem a csigatésztát, márpedig Karácsonyig alig 5 perc van hátra, ezért ma rászántam az időt és kipróbáltam, mit tud az adatper meg a faintos tésztavágóm. Nem kockáztattam azért nagyot, csak 3 tojást használtam el és 30 dkg lisztet, felesben búza- és rétesliszt.
És akkor lett belőle csiga, meg széles (nagggyon széles)metélt, nem annyira szélesmetélt, meg gnocchetti sardi (ezt a csigacsinálón kell kézzel megformázni, kicsi golyót gyúrunk, azt a hüvelykujjunkkal elhúzzuk a bordázott felületen és felpöndörítjük -mókás csinálni, de a végére belefájdul a hüvelyk). Szórakoztam egy picit a színezéssel is, céklapor formájában, de azt hiszem, ehhez sincs kellő türelmem.
A nagyon széles metéltet megfőztem ebédre.
